CanSat Hungary 2025 - 1. hely
A 2025-ös CanSat Hungary verseny győztese a Rabbit_Aerospace csapat lett.
Az utóbbi időkben évente megrendezésre kerülő CanSat versenyen egy italos doboz méretű műholdat kell építeni, aminek az atmoszférába kilőve adatokat kell gyűjtenie és azokat visszasugároznia a földi vevőállomásra. Mi köze ehhez a Málna PC-nek? Kattints a képre és olvass tovább!
A zentai (vajdasági) Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium három tanulójából és egy informatika tanárából, valamint a Szegedi Tudományegyetem Műszaki Informatikai Tanszékének egyik tanársegédjéből álló elkötelezett csapat tavaly jelentkezett az Európai Űrügynökség (ESA) által kezdeményezett és Magyarországon a Magyar Asztronautikai társaság által szervezett CanSat Hungary 2025 versenyre.
A versenyen induló 84 csapat a közel fél éves felkészülési idő alatt egy működő műholdmodell megvalósítására tett kísérletet. A 10 döntőbe jutó közül a fődíjat a Rabbit_Aerospace versenyzői vihették haza. Modelljük megépítéséhez a Málna PC által biztosított elektronikai alkatrészeket használták fel. Többek közt Arduino Nano 33 BLE Sense Rev2 vezérlőt és Adafruit gyártmányú LoRa modulokat, valamint Adafruit szenzorokat építettek be a projektbe.
Egy Adafruit Feather ESP32-S2 Reverse TFT volt a fő fedélzeti számítógép, ezen futott a fő vezérlő kód. Ezt egy saját tervezésű nyomtatott áramkörre forrasztották rá. Ugyanezen a panelen volt egy BME680 nyomás, hőmérséklet és páratartalom mérő szenzor, valamint egy Adafruit RFM9X LoRa rádió modul is. Ez utóbbi biztosította a telemetriai adatok küldését a 868MHz-es ISM rádió sávban. A Feather képernyőjét és gombjait programozás nélküli frekvenciaállításra, és szenzor diagnosztikára használták.
Az elsődleges küldetésre volt egy backup rendszer, aminek az "agyát" és szenzorait képezte egy csomagban az Arduino Nano 33 BLE Sense Rev 2, ami egy GSM modulhoz kapcsolódott. Ezzel SMS üzenetekben kommunikált a földi személyzetnél található mobil eszközzel.
Egyik másodlagos küldetésként a két ernyőből álló ejtőernyő rendszer működtetése szerepelt. Ez úgy működött, hogy az egyik ejtőernyő a rakétából kivetéskor automatikusan kinyílt, míg a másik viszont le volt rögzítve és egy micro servo házas Adafruit DC motor nyitotta a megfelelő pillanatban. A motort egy MOSFET-en keresztül kapcsolták.
Az algoritmushoz a BME680 nyomás és az Adafruit LIS3DH gyorsulás érzékelők adatait használták, hogy megállapítható legyen, milyen stádiumban van az eszköz (indításra vár, emelkedik, ereszkedik 500m felett, ereszkedik 500m alatt, landolt). Az ernyő nyitásának ereszkedés közben és 500m-en kellett megvalósulnia az elvárt működés alapján.
A repülő egységben található LoRa az adatokat egy ugyanolyan LoRa modulból és Feather mikrokontrollerből álló földi állomásnak továbbította, ami egy Laptopba volt bekötve.
Egy másik másodlagos küldetésként hőtérkép alapján aszály előrejelzést végeztek. Ehhez egy Seeed MLX90641 hőkamerával mérték a talaj és a növények hőmérsékletét,
és az adatokat összevetették az Adafruit TSL2591 fényszenzor méréseivel, majd ezt rávetítették a Seeed XIAO ESP32S3 Sense kamera fényképeire. Az így készült hőtérkép már alkalmas volt a feladat sikeres elvégzéséhez:
Ezúton is ismételten gratulálunk a RABBIT_AEROSPACE csapat tagjainak a kiemelkedő eredményhez!
