Navigation Menu+

Banana Pi vs Raspberry Pi teszt

Posted on 2014.09.24. in Banana Pi hírek, Raspberry Pi hírek

Több Banana Pi vs Raspberry Pi összehasonlító teszt jelent meg a közelmúltban, ahol főként órajelek, memória méretek, fogyasztás és egyéb műszaki adatok tekintetében vették górcső alá a két panelt. Mi nem annyira a paraméterek, mint inkább a hétköznapi felhasználhatóság szemszögéből voltunk kíváncsiak a  készülékekre, ezért felkértük Ruzsinszki Gábort mérnök informatikust a tesztelésre, aki ezt örömmel vállalta. Gábor beágyazott rendszerek (PIC, Arduino, SOC rendszerek) fejlesztésével és és építésével 2011 óta foglalkozik és jelenleg tanárként elektronikát és műszaki informatikához kapcsolódó tárgyakat oktat. Korábban már szerepelt oldalunkon a Programozható elektronikák című harmadik könyve kapcsán. Lássuk hát, mik az első benyomásai:

A Raspberry Pi kétségtelenül a mini számítógépek úttörője. Azonban a kezdeti tündöklő fénye megkopott az elmúlt évben. Számos vetélytárs jelent meg, a Banana Pi azonban nem csak egy egyszerű vetélytárs: egy izmosabb alternatíva a RaspberryPi felhasználóknak.
A tervező csapat nem titkolt célja az volt, hogy létrehozzanak egy gyorsabb Raspberry kompatibilis lapot. A kompatibilitás nem 100%-os, mivel a Banana változat picivel nagyobb méretű, mint a Raspberry, valamint a csatlakozók se pontosan ott vannak, mint a Pi-n. Ebből adódóan néhány Raspberry-hez készített kiegészítő nem fog működni a Banana-val, mivel egyszerűen nem fér rá a lapra.
illesztes
Viszont, ha gond nélkül csatlakozik a kiegészítő lap, akkor működni is fog, mert a lap GPIO lábkiosztása és szoftvere azonos a Raspberry változattal. A Banana is futtat Raspbian operációs rendszert, de ha ez nem tetszik, akkor választhatunk többek közt Fedora vagy akár Android lemezképet is.

Megj.:A mechanikai kompatibilitás úgy tűnik nem volt célja a tervezőknek, és ez az időközben debütált Raspberry Pi model B Plus-ra is elmondható. A régi Raspberry Pi model A és B panelekhez gyártott kiegészítők nagy része direkt módon nem csatlakoztatható sem a Banana Pi, sem a Raspberry Pi B+  2014-es modellekhez. Megoldás lehet vagy egy hosszú lábú GPIO csatlakozó közbeiktatása a két panel közé, ezáltal megnövelve azok távolságát, vagy egy GPIO papa-mama kábel használata. Esetleg várhatunk az új bővítő panelekre. A régi dobozok is természetesen elfelejthetőek.

Banana_Pi_and_PiFace

Hosszú lábú GPIO csatlakozóval illesztett PiFace

A “vas”

A hardver elég “izmos” ezen kategóriához képest. A fejlesztők igyekeztek a Pi hiányosságait pótolni. A processzor két magos és 1GB memória áll rendelkezésre, ami manapság megszokott konfigurációnak számít egy telefon esetén is.
banana-pi_02
Ezen felül van Gigabites Ethernet vezérlő és SATA csatlakoztatási lehetőség is, így közvetlenül csatlakoztathatunk a gépre egy 2,5” merevlemezt/SSD meghajtót egy speciális kábel segítségével, amely nem csak az adatot, hanem a feszültséget is továbbítja a meghajtó felé. 3,5” merevlemezek / DVD meghajtók is csatlakozathatóak, de ezek 12V tápfeszültségről működnek, így itt a tápellátás megoldása a felhasználóra van bízva.
A lap tápellátása sokkal stabilabb, mint a Raspberry esetén. A Raspberry sok esetben körülbelül használhatatlan egy extra táplálással rendelkező USB hub nélkül. A Banana esetén nem találkoztam olyan problémával, hogy USB csatlakoztatás után újrainduljon a rendszer a feszültségesés miatt. Viszont szintén csak 2 USB port van a lapon, így a több eszközhöz kelleni fog a Hub itt is.
További extra a bekapcsoló gomb és az infra vevő. Az infra vevő HTPC építési célokra jöhet jól, de egy nagy problémája a lapnak, hogy elég hülye helyre került a vevő. Ez akkor okozhat problémát, ha be szeretnénk dobozolni a lapot. Ebben az esetben esélyes, hogy a szenzor nem fog megfelelő helyre kerülni. Szerencsésebb megoldás lett volna, ha extra csatlakozót kapott volna egy hosszú vezetékre függesztve.
A lapon továbbá található egy nagyon pici mikrofon is, amely méretéből adódóan nem egy stúdió mikrofon, de hasznos lehet bizonyos alkalmazási területeken.

A szoftver

Szoftverből számos változat áll rendelkezésre. Én a Raspbian operációs rendszerrel teszteltem a lapot, mivel ezt szoktam meg Pi esetén. A rendszer érezhetően gyorsabb és használhatóbb. A kinézetben annyi módosítás történt, hogy a málnás háttér helyett alapértelmezetten egy banános hátteret kapunk.
Külön pozitívum volt számomra, hogy az Arduino IDE 1.5-ös változata is részét képezi az alaptelepítésnek. Így ha Arduino lapokat akarunk programozni, akkor nem kell külön szenvedni a legfrissebb változat letöltésével és telepítésével.
Az SSH szerver szintén gyárilag telepített és konfigurált, így azzal sem kell szenvedni. Az alapértelmezett felhasználónév maradt a pi, viszont a hozzá tartozó jelszó bananapi.
Sajnálatos módon nincs raspi-config alkalmazás a részletes testreszabáshoz, így a billentyűzet kiosztást a dpkg-reconfigure keyboard-configuration parancs segítségével lehet módosítani.
A grafikus felület indítása is egyszerűen állítható volt a raspi-config segítségével, de ennek hiányában ezt is manuálisan kell megtenni.  
Hátránya a Raspbian rendszernek, hogy az SOC videókártyájához nem rendelkezik megfelelő illesztővel, amely a GPU-t terhelné videó lejátszás közben. Némi fórum olvasgatás után rájöttem, hogy ilyen célokra Android rendszert kell telepíteni.
A kártyára másolandó Android image viszonylag nagy, majdnem 8GB, így a másolás egy ideig eltartott, viszont megérte. Egy teljes értékű rendszert kapunk. Az indítási folyamat kicsit lassú, de betöltés után a rendszer gyors. A 8GB lemezképből egyébként 2GB szabadon van hagyva. A kártya méretéhez a partíció kiírás után a Gparted programmal igazítható Linux rendszer alatt.
A rendszer 4.2-es verzióra épül és minden hardver elemét támogatja a lapnak. A gyári shell felületet egy saját, egyedi megoldásra cserélték, ami nem a legszebb, de teszi a dolgát. Megj.:Android 4.4 beta verzióban van.
Az Android rendszer tartalmaz illesztőt a GPU meghajtásához, így az 1080p filmek és a YouTube videók lejátszása sem jelent gondot. A gyári filmlejátszó problémája csupán annyi, hogy nem minden film hangsávjával boldogul el, de gyorsan orvosolható a probléma az MX Player telepítésével és a hozzá tartozó kodekek segítségével.
Jelenlegi egyetlen hibája az MX Player alkalmazásnak, hogy hang dekódolást is hardveresen akarja megoldani. Alapvetően ez nem probléma MP4 fájloknál AAC hangsávval, viszont MKV filmek esetén át kell állítani szotfveresre a dekódolást, ha a hangsáv AC-3 vagy DTS, mivel ezen formátumokhoz nincs hardver a Chip-ben.
A mobil merevlemezemet is gond nélkül felismerte a rendszer, különösebb szenvedésre nem volt szükség. A beépített web böngésző használható különösebb probléma nélkül is.
Külön pozitívum számomra, hogy az Android csak egér csatlakoztatásával is tökéletesen működik, így marad egy szabad USB.
XBMC image még nem érhető el a rendszerhez, de HTPC építési célokra kiválóan alkalmas az Andorid lemezkép is. Illetve pár olcsóbb játékvezérlő csatlakoztatásával igazi retró konzol építhető különösebb szenvedés nélkül a masinából, mivel Androidra kb. minden régi konzol emulátora megtalálható. Ez összességében legalább 3000 játékot jelent és akkor még nem számoltam az eleve Androidra elérhető játékokat.
A programok telepítése történhet Android áruházból vagy APK fájlból is. A gyárilag telepített Play áruház kicsit érdekesen viselkedik, mivel vagy kínai konfigurációja van, vagy a lapot nem támogatják rendesen az alkalmazások.
Ez ott mutatkozott meg, hogy hivatalos YouTube alkalmazást és az Androidos készülékek “alap” kiegészítőjét az Angry Birds-t nem tudtam feltenni. Viszont az MX Player és a Total Commander, DLNA kliens, valamint még egy NES emulátor is felment gond nélkül. Gyanítom egyébként némi buherálással, szeretgetéssel a YouTube és az Angry Birds is telepíthető, ha másként nem, hát APK fájlból.

Megj.:Android 4.2 alatt a Play áruházból telepíthető az XBMC, ami viszont sok esetben erősen szaggat, még 720p-s filmek lejátszásánál is, mivel nem használja a hardveres gyorsítót. Ezt a hibát feltehetően javítani fogják! Az MX Player mellett mi a Video Ultimate for Android –ot telepítettük, ami gond nélkül dekódolja 1080p felbontás mellett még a DTS hangsávot is. Egyetlen szépséghibája, hogy pár héttel e cikk írása előtt még fenn volt a Play áruházban, de mostanra, ki tudja mi okból, eltűnt.

Végszó

A BananaPi egy remek Raspberry Pi alternatíva. Sajnos nem 100%-ban kompatibilis, viszont ha nem kell a 4 USB és a sok GPIO, akkor bármilyen célra jobb választás a BananaPi.

Weboldalunk, hasonlóan más oldalakhoz, a böngészés során sütiket használ. Kérünk, hogy engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt! További információ

A hatályos jogszabályok értelmében fel kell hívnunk a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás